A WING TSUN STÍLUS

A stílusról

A Wing Tsun kung-fu napjaink egyik leghatékonyabb önvédelmi rendszere, melyet testalkattól, nemtől és kortól függetlenül bárki rövid idő alatt használható szinten elsajátíthat. A rendszert a legenda szerint a Shaolin kolostor és lakóinak elpusztítását négy társával túlélő apáca alapította a mandzsu (Csin) dinasztia elleni felkelők kiképzésére. Az új rendszernek egyrészt egyszerűnek kellett lennie, hiszen nem lehetett a hagyományos Shaolin kiképzés kb. 20 évével számolni minden egyes embernél, másrészt - okulva a templom és a szerzetesek pusztulásából - erős, fiatal, jól képzett harcosok ellen is hatékonyan kellett működnie, bárki is alkalmazza ellenük.

Ennek megfelelően az új - ekkor még névtelen - rendszer, felismerve az erő és gyorsaság viszonylagos voltát, az ellenfél erejét és gyorsaságát próbálja visszafordítani a támadóra, hozzáadva a saját meglévő erejét és gyorsaságát. Mivel a stílus soha nem fajult versenysporttá, továbbra is megőrizte azon technikáit, melyeket egy szabályozott küzdelemben (ringben) soha nem lehetne használni. Ezen technikák egy utcai küzdelemben, ahol se bíró, se orvos, se senki más nem állítja le a küzdelmet és a második helyezett nem ezüstérmet kap, hanem örül, ha valaha is felgyógyul, életmentőek lehetnek. A Wing Tsun küzdő - szükség esetén! - teljes természetességgel támadja ellenfele szemét, torkát, lágyékát, gerincoszlopát és az ezt lehetővé tevő technikákat rendszeresen gyakorolja is.

Az apáca eredeti elképzelésétől eltérően a stílus mély titokban maradt, csupán a bőven értelmezett családon belül adták tovább az arra érdemesnek tartott embereknek, mígnem az 1950-es években egy Hongkongban addig ismeretlen mester nyilvánosan tanítani nem kezdte. Yip Man nagymester korai tanítványai pár év alatt nagy hírnevet szereztek a stílusnak és az ő tanítványa volt a később filmjeiben már inkább a saját stílusát mutató Bruce Lee is. A stílust még ekkor is kizárólag kínai férfiak tanulhatták. Yip Man nagymester utolsó magántanítványa, Leung Ting, a stílus jelenlegi nagymestere volt az, aki először vett fel iskolájába nőket is, illetve aki először kezdte világszerte terjeszteni a stílust.

A filozófiáról

A Wing Tsun stílusban három alapvető keleti gondolkodásmód jelenik meg: a Buddhizmus, a Konfucianizmus és a Taoizmus. A Buddhisták azt tanítják, hogy semmi sem állandó csak a változás, és a változáshoz alkalmazkodnunk kell; keményen kell dolgozni önmagunk fejlesztéséért, különben nem juthatunk el végső célunkhoz. A Konfucianuzmus a tiszteletre, a fegyelemre, az egyenességre, és a családon belüli hierarchiára tanít meg.

A Taoizmus pedig a harcmuvészetekben fellelhető tanításokat a hétköznapi életre vetíti ki: felkínálja a lehetőséget, hogy tisztábban lássuk és értsük meg környezetünket, és a kezünkbe adja a kulcsot a világunk megértéséhez. Ezek a filozófiai irányzatok megvilágítják a harcművészetek gyakorlóinak az utat, de nem csak a harc útját, hanem a mindennapi élet és a tudás megszerzésének útját is.

A következő néhány bekezdésben egy kicsit bővebben is olvashatnak erről a három gondolkodásmódról: keletkezésükről, fejlődésükről és alapvető tanításaikról.

Buddhizmus

Az ókori Indiában jött létre, feltehetőleg a kasztrendszer megszilárdulása miatt, hiszen a megkövült kasztrendszerrel szemben Buddha vallási reformja megváltást, üdvösséget és szilárd erkölcsi támaszt ígért. A legenda szerint Guatama Sziddhátra, azaz a Buddha (Megvilágított), alapította ezt a vallást. Sziddhátra egy királyfi volt, aki i. e. 560 és 480 között élt Észak-Indiában. Csodás születése is bizonyította különlegességét. Felnőtt korában találkozott egy öreggel, egy beteggel, egy halottal és egy aszkétával, így jutott el a Megvilágosodáshoz, ami a szenvedés és a múlandóság belátását jelentette. Ezután remetévé vált, és megfogalmazta a Buddhizmus alapelveit. Az emberi tudás alapja az a felismerés, hogy az élet egyenlő a szenvedéssel, melynek okai az élet utáni vágy, az érzékiség és a tudatlanság. Ezektől tartózkodni kell, az életösztönt ki kell kapcsolni, aszkézist kell gyakorolni, és meditálni kell, hogy eljuthassunk a Nirvánába, ami a teljes megsemmisülés, a létvágy nélküliség, a nemlétezés. Buddha szerint, minden létező dolog ideiglenesen összeállt részecskékből áll. Ezeknek a részecskéknek a mozgását a Dharma, azaz a Világtörvény szabja meg. Metafizikáján túl, a Buddhizmus elsosorban erkölcsfilozófiai rendszer. Olyan vallás, amelynek nincsenek sem istenei, sem mitológiája. Buddha nem tagadja istenek létezését, de nem tulajdonít nekik nagy jelentőséget. Öt alapszabálya van, amelyek a Nirvána felé vezetnek: tilos bármilyen élőlényt elpusztítani, más tulajdonát elvenni, más asszonyát elvenni, hazudni és lerészegedni. Az elmúlt két évezred során a Buddhizmus gyakorlatilag kiszorult szülőföldjéről, Indiából. Ugyanakkor népszerűvé vált a Távol-Keleten, Kínában, Japánban és Mongóliában, ahol helyi vallási elemekkel keveredve tovább él.

Taoizmus

Az ősi Kína vallásosságának az alapja az ősök és szellemek kultusza, az ehhez kapcsolódó mágikus és animisztikus szertartások. A világot benépesítő jó és rossz démonok hitébol bontakozott ki a Kínai panteon, élén az Égi Császárral (Sangti). A Kínai mitológia kozmológiája ugyanakkor az isteneket is alárendelte az egyetemes összhang világában munkálkodó, két metafizikai princípiumának (Jin és Jang). E két elv, elem működésének fő mozgatója a személytelen Örök Törvény (Tao). A Taoizmus önálló vallásként az i.e. hatodik században született meg, mestere a legendás bölcs, Lao-ce volt, aki e tanokat a Tao Te King címu műben foglalta össze. A gondolatrendszer középpontjában a Tao, a Világtörvény áll, ami minden létező ős oka. Az ember feladata, hogy szemlélődő módon törekedjen a Tao befogadására, megértésére. Ez eredendő passzivitást követel, Lao-ce szerint a helyes cselekvés, a "nem cselekvés". E gondolatból bontakozik ki a Taoizmus egész mértékletességre, józanságra és lemondásra épülő etikai rendszere. "Tiszta" Taoizmus viszont nem létezik, ugyanis s e hit követői nem hoztak létre szervezett egyházat.

Konfucianizmus

A hagyomány szerint Konfucius i.e. 550 és 480 között élt, és észak-kínai szülőföldjén magas állami, közhivatali méltóságokat viselt. Konfucius tanításának a középpontjában a helyes emberi cselekvések kérdése áll. Fő elve szerint ne tegyél olyat, amit nem akarsz, hogy mások tegyenek veled. A helyes viselkedés vezet el az igazsághoz, az igazság győzelme pedig a társadalom legfontosabb érdeke. A Konfucianizmus kiindulópontja a patriarchális társadalom. Király és szolga, apa és fiú viszonyában egyaránt az előbbiek bölcs útmutatásai és az utóbbiak engedelmes tettei a mértékadóak. Az emberi bölcsesség forrása a múlt, a régiek tanulmányozása. A Konfucianizmus osztja, az ősök tiszteletével kapcsolatos, közkeletű kínai nézeteket, s nem idegen tőle a hagyományos mitológia elveinek elfogadása, tudomásulvétele sem. Világképének a középpontjában a Tao áll, mint az állandóság, változatlanság elve. Ez szabja meg az égitestek mozgását csakúgy, mint az emberi tevékenység helyes elveit.

Chi Kung

A Wing Tsunnak, a legtöbb Kung Fu stílushoz hasonlóan, része a hagyományos kínai egészségmegőrzés is. Nem csak harcolni tanulunk, hanem odafigyelünk az egészséges életmódra is. Mivel a Kung Fu ("kemény munka") gyakorlásához sok energiára van szükség, ezért hasznunkra válik, ha minden tréning elején feldúsítjuk az energiánkat. Ezt segíti a Siu-Nim-Tau ("kis gondolat") formagyakorlat, amelyet minden foglalkozás elején végrehajtunk. Itt a chi-t ("energia", "életerő") gyűjtjük össze, és közben teljesen eltereljük gondolatainkat a külvilágtól: nem gondolunk a munkára, feladatokra és a mindennapi gondokra. Természetesen nem csak a Kung Fu gyakorlásához van szükség energiára, hanem ahhoz is, hogy megálljuk a helyünket és sikeresek legyünk a mindennapi életben. Véleményem szerint a legtöbb embernek szüksége lenne manapság arra, hogy egy picit elszakadjon a feszültségekkel teli hétköznapoktól, és megtalálja a saját lelki nyugalmát és belső harmóniáját. A kínai gondolatokkal és elképzelésekkel átszőtt Wing Tsun kíváló lehetőséget nyújt erre.

Mi a különbség a küzdősport és a harcművészet között?

A harcművészeti ágaknak általában filozófiai, vallási hátterük van és a technikák csiszolása művészi szintre juttatja el a gyakorlót. Fontos az emberi élet tisztelete, és a béke fenntartása. A harci művészetek, ezen belül a kung-fu, elsősorban nem az erőszakot hangsúlyozzák; a cél a saját testi és lelki egyensúly megteremtése. Megtanít a keleti gondolkodást jellemző higgadtságra, valamint a harc mellett az élet problémáinak megoldására. Egy igazi kung-fus ember nem hajszol érmeket, versenyeredményeket: magával versenyez és nem másokkal. Az a célja, hogy saját magához képest mindig jobb legyen és nem az, hogy mindig keressen magánál gyengébbeket, akiket aztán legyőzhet. A küzdosportokkal kapcsolatban beszélhetünk súlycsoportokról, szabályokról, bíróról és fair küzdelemről. Amikor viszont az utcán harcra kerül a sor, akkor a "második helyezett" nem ezüstérmet fog kapni, hanem esetleg korházba kerül. Ezért tartják úgy a harcművészek, hogy egy valós harc során nincs igazi győztes. Nem azért tanulják meg a technikákat, hogy bizonygassák a tudásukat: csak akkor alkalmazzák a tanultakat, ha tényleg szükség van rá. Egy utcai támadás során nem lehet időt kérni, nem lehet bedobni a törölközőt, és nem feltétlenül egy hasonló súlyú támadóval kerülünk szembe. Ilyen esetekre is késznek kell lenni, ehhez viszont a szabályokat magunk mögött kell hagyni. Csak egy szabály van: hogy nincs szabály.

Sztárok akik a Wing Tsunt választották:

Bruce Lee

1940. november 26. éjjeli órái a kínai horoszkóp szerint a Sárkány Évében a Sárkány óráinak számítanak. Ekkor szülte meg Grace Li negyedik gyermekét, a Kicsi Sárkányt San Francisco kínai negyedében. A Bruce nevet egy ápolónő javaslatára kapta a már akkor is eleven, életerős baba.

3 éves volt, amikor apja, Li Hoi Shuen, a kantoni színész turnéja véget ért az Államokban, így hazatérhettek Hongkongba. Jómódú családban nevelkedett és édesapjának köszönhetően 8 éves koráig számos filmben játszott el zsivány, csavargó, tolvaj szerepeket, mely kihatással voltak jellemének alakulására. Már ilyen fiatalon, első nagysikerű filmje után népszerű lett, és az emberek mindenütt felismerték. A diáktársai egyik fele tisztelte őt, a másik folyton meg akart vele küzdeni. Kínában az utca kölykei bandákba tömörültek és gyakran utcai verekedésekben dőltek el ezek a gangok közti területi harcok. Lee elemében érezte magát az utcán és korán megtanulta, hogy csak a győzelem a fontos, stílus és szabály itt nem számít.

Egyik alkalommal azonban egy kung-fus kis híján kiütötte őt, és ez a vereség egy életre szóló döntést eredményezett. Elhatározta, hogy kung-fut akar tanulni. Egy jóbarátja segítségével megismerte Si-Jo Yip Man-t, aki a Wing Tsun harci rendszer nagymestere volt. A nagymester rögtön a tanítványává fogadta és Lee látva a stílus egyszerűségében rejlő hatékonyságát, hatalmas fanatizmussal kezdett edzeni. Heti hatszor edzett Yip Man nagymesternél, és az edzéseken kívül tükör előtt csiszolgatta a technikákat. Reggeli közben szabad kezével az asztal lábát ütögette, fél lábon állva öltözködött, hogy fejlessze egyensúlyérzékét. Gyakran korábban érkezett a társainál a tréningekre és az odaérkező tanulóknak azt mondta: "Ma a mester betegsége miatt az edzés elmarad." Az így szerzett különórákkal még gyorsabban tudott fejlődni.

A tanult technikákat mindig ki is próbálta a gyakorlatban, később azonban egyre jobban kezdett kiszakadni az utcai bandájából. Egyszer Yip Man nagymester azt javasolta neki, hogy ne járjon egy darabig hozzá, gondolkodjon el inkább a lágyságról, ami számos kínai harcmuvészet alapja. Lee hiába töprengett, nem jutott előbbre a kérdésben, így aztán apja dzsunkájával kievezett a tengerre. Ekkor ismert rá, hogy a víz lágyságában hatalmas erő rejlik. Áthatol a réseken, felveszi az edény alakját, kikerüli az akadályokat, mégsem sérül meg, sőt a legkeményebb sziklát is elsöpri, ha az útjába kerül. Mestere megpróbálta megtanítani Lee-nek a lazítás és elkülönülés fontosságát. "Őrizd magad azáltal, hogy követed a dolgok természetes folyását és semmivel nem szegülsz szembe! A természettel soha ne szállj szembe. Soha ne közelíts frontális ütközéssel a problémákhoz, hanem próbáld meg úgy irányítani őket, hogy együtt haladsz velük!" szólt Yip Man nagymester tanítása.

Agresszív természete és elszántsága miatt azonban tanulótársai szemében egyre elviselhetetlenebb lett, míg végül egy szigorú kínai hagyomány miatt távoznia kellett az iskolából, mivel édesanyja európai származású volt. 1958-ban visszatért szülőföldjére, az Egyesült Államokba. Seattle-ben telepedett le, beiratkozott az Edison gimnáziumba és egy vendéglőben felszolgálóként dolgozott. Mivel kapcsolata majdnem teljesen megszakadt mesterével, más harci muvészeteket, küzdosportokat is elkezdett tanulmányozni. Csak a hatékony, alkalmazható elemekre koncentrált, és ezekből kidolgozta saját harci rendszerét. Késobb a stílus neve Jeet Kune Do lett, jelentése a Feltartóztató Ököl Útja. Eközben leérettségizett és beiratkozott a seattle-i egyetem filozófiai szakára. A pénzt azonban már nem konyhai munkából kereste, sokkal inkább neki való dolgot talált: harcművészetet kezdett oktatni egy parkban diáktársainak. Látványos elemekkel fűszerezte tanításait, amilyeneket korábban még sohasem lehetett Amerikában látni.

Később saját iskolát nyithatott egy barátjával, Jun Fan Gung-Fu Intézet néven. Nem hirdették magukat, de az edzések magas színvonalának híre gyorsan terjedt, így egyre több tanítványuk lett. A kung-fu mesterei közt azonban az iskola nem aratott osztatlan sikert, hiszen ott a kung-fut mindig is titokban kezelték, tilos volt bárkit beavatni, aki nem kínai. Bruce Lee így számtalan kihívást kapott, aminek a tétje az volt, hogy ha veszít, be kell fejeznie tanításait. Ő azonban sohasem vesztett.

Az egyetemi évek alatt ismerkedett meg Linda Emeryvel, egy svéd származású amerikai lánnyal, akit később feleségül vett. Linda egy csendes, félénk lány volt, így tökéletes nyugalmával képes volt kiegyensúlyozni Lee erőszakos jellemét. Mindig mellette állt, és segítette edzéseiben. 1965-ben megszületett első gyermekük, Brandon Lee, akit 1969-ben lányuk, Shanon követett.

San Franciscóba visszaköltözve bemutató körutakat kezdtek szervezni. Itt mutatta be eloször a legendás, 1 inches, visszarántás nélküli, hihetetlen erejű ütését és a rendkívüli erő- és reflexgyakorlatait. Ezekről a bemutatókról gyakran videó is készült, így innen egyenes út vezetett Hollywoodba. Felismerték tehetségét és hamarosan hatalmas népszerűségnek örvendhetett. A következő filmekben kapott szerepeket:

1966-67: A zöld lódarázs

1969: Marlowe

1970: Longstreet

1971: Nagyfőnök

<1972: Tomboló ököl/p>

A Sárkány útja

1973: A Sárkány közbelép

Ezek a filmek mindenki számára ismertté tették Bruce Leet, aki azonban egyre nehezebben viselte a sztárélet kötelezettségeit, hiszen kevés ideje maradt harcművészeti rendszerének csiszolására. Egy 1970-ben bekövetkezett hátsérülése miatt 3 hónapig ágyban kellett feküdnie, amit nagyon nehezen viselt. Bruce azonban feltalálta magát, több száz féle harcmuvészeti stílust tanulmányozott és elolvasta Spinoza, Krishnamurti és Konfuciusz összes művét és ezekből átvette mindazt saját harci rendszerébe, filozófiájába, amivel egyetértett. Leírta gondolatait, ábrákat rajzolt és felmerült benne a gondolat, hogy Jeet Kune Do címmel kiadja könyv formájában. Ez azonban már csak halála után valósulhatott meg.

A feszültség Bruce körül azonban egyre csak nőtt. Megromlott a kapcsolata a sajtóval, korábbi barátaival is gyakran összezördült: sikerének köszönhetően egyre több ellensége lett. 1973 tavaszán egy edzés során rosszul lett és kórházba kellett szállítani. Teste görcsbe rándult és erős izomzata miatt alig tudták lefogni. Több óra elteltével tért csak magához, amikor javasolták az orvosok, hogy vizsgáltassa ki magát. Ezek a vizsgálatok azonban semmi rendellenességet nem mutattak ki, de felírtak neki egy Dilatin nevű gyógyszert, amelyet általában epilepsziás betegeknek adnak. Így Bruce már két gyógyszert szedett ebben az időben, egyet a korábbi hátsérülése miatt, és az előbb említett Dilatint.

1973. június 20-án A halál játéka című film kapcsán elment Betty Ping Peihez, egy tajvani színésznőhöz, hogy szerepet ajánljon neki. Betty üdítővel kínálta, és a beszélgetés során többször erős fejfájásra panaszkodott Bruce. Kapott egy fájdalomcsillapítót és ledőlt pihenni. Egy óra múlva Betty többször is próbálta felébreszteni, de mindhiába. Orvost hívott és elszállították az Elisabeth kórházba, ahol az orvosok egy órán át próbálták kihozni a kómából, sikertelenül. 1973. június 20-án éjjel bejelentették: a harcművészetek koronázatlan királya meghalt.

A hírt mindenki mély megdöbbenéssel fogadta. Hihetetlennek tartották, hogy egy olyan fizikai adottságokkal és életerővel rendelkező férfi, mint Bruce Lee, 32 évesen, befejezetlenül hagyva életművét, elhagyja az élők sorát. Halálával kapcsolatban pletykák, feltételezések kezdtek terjedni. Sokak szerint ellenségei ölték meg, hiszen halála előtt több fenyegető levelet is kapott. A rendőrség nyomozást rendelt el és a boncolás során kimutatták, hogy a halál oka a fejfájásra kapott fájdalomcsillapítóra való gyógyszerallergia lehetett. Tény viszont, hogy biztosat a mai napig nem tudhatunk, hiszen a Bruce Lee életével kapcsolatos források gyakran teljesen ellentétes tényeket tárnak fel.

Jackie Chan

Művész neve: Jackie Chan (angol)

Sing Lung (kantoni)

Cheng Long (mandarin; jelentése: Már sárkány)

Igazi neve: Chan Kong-sang (jelentése: Hong-Kongban született)

Született: 1954. Április 7.,Szerda, Hong-Kong

Kínai idő szerint: A köztársaság 43. évének 3. hó 5. napján, a ló évében, a jia-wu év, wu-chen hónapjában és gui-si napján.

Magasság: 175 cm

Súly: 61 kg

Felesége: Lin Feng-Jiao (Joan) tajvani színésznő, 1983-ban esküdtek

Fia: Chan Cho-Ming (Jaycee) 1983-ban 1983-ban született, mint énekes akar befutni.

Beszélt nyelvek: kantoni, mandarin, koreai, japán, tajvani, angol

Leung Ting nagymester és Jackie Chan

A magyarországi Wing Tsun rövid története

A magyar Wing Tsun Egyesület Magyarország legrégebbi és legnagyobb kung-fu iskolája megalapítója és vezetője SIFU Máday Norbert az első ember volt, aki WING TSUN KUNG FU-t kezdett tanítani Magyarországon 1986-ban.

Minden későbbi személy, aki ma Magyarországon (Ving Tsun, Wing Csum, Wing Tzun, Wing Chun, stb.) más írásmódot használ, az ő iskolájában tanult hosszabb-rövidebb ideig, és önnön "nagyságát" felismerve alapított saját VT "világszövetségeket" (melyek taglétszáma gyakran még a 20 főt sem érik el.) Iskolájában jó néhány feketeöves karate mester is tanul WING TSUN KUNG FU-t, mely a magas szakmai színvonalat jellemzi. Máday SIFU 1991 óta Leung Ting nagymester személyes tanítványa, az egyetlen nem kínaiként, a WING TSUN titkainak őrzője. Aktivitását számtalan edzőtábor, szeminárium és vizsga vezetése fémjelzi. 2001-ben Leung Ting nagymester felkérte az amerikai Wing Tsun iskolák főinstruktori posztjára.

A Magyar Wing Tsun Egyesület a többi 62 országgal együtt az International Wing Tsun Association hivatalos tagja.

Prof. Leung Ting, A Wing Tsun kung-fu nagymestere 1991. óta évente egyszer, 1998-ban és 2000-ben kétszer is ellátogatott hazánkba, hogy tanítsa és mesterfokozatra vizsgáztassa az arra érdemes tanítványokat. Személyes jelenléte rendkívül fontos mind az oktatók, mind a diákok számára, hiszen így bizonyosodhatnak meg többek között arról, hogy:

Igazi és ősi kínai harcművészetet tanulnak

A diplomát, amelyet tudásukról kapnak, a világon minden hivatalos szerv elismeri

Ugyanazokat az eredeti technikákat tanulják, melyeket a keleti tanulótársaik

Az egyesület elnöke Dai Sifu Máday Norbert kelet-európai főinstruktor. Ő Leung Ting nagymester személyes tanítványa (a nagymester fogadott fia); irányítása alá tartozik Lengyelország, Románia, Ukrajna, Oroszország és Litvánia is. Az ázsiai országokon kívűl egyedül a Kelet-Európai Szövetség tartozik közvetlenül a nagymesterhez, a többi országnak a német főinstruktor alá kell csatlakoznia.

A kelet-európai országok központi székhelye a kecskeméti kolostor. Ebben a 100nm-es tradicionálisan berendezett kung-fu szentélyben történik az oktatók továbbképzése, illetve a kolostor hatalmas udvara ad otthont a tanulók nyári táborainak is.

A Magyar Wing Tsun Egyesülethez csak Magyarországon majdnem száz iskola tartozik. Ebből tíz Budapesten működik különböző kerületekben.

A millenniumi év szerencsét hozott az egyesületünknek:

A nagymester meghívására Dai Sifu Máday Norbert tíz oktatója kíséretében bemutatót tartott Kínában. Az útjukról a 2000 januárjában elkészült teljesen színes kiadású magazin számolt be. Sifu és diákjai felkészültsége még a Kínai szakembereket is meglepte. A nagymestert kétszer is vendégül láthattuk hazánkban. Szemináriumon oktatta a diákokat, illetve mesterfokra vizsgáztatott huszonöt tanulót. Dai Sifu Máday Norbert elérte az 5. mesterfokozatot, három legrégebbi és leghűségesebb tanítványa: Szabó Ferenc, Széll Gábor és Kun István pedig a 3. mesterfokozatnak örülhettek. Sikerült Budapesten is létrehozni egy 142 nm-es teljesen felszerelt belvárosi Wing Tsun kung-fu központot, melyet minden diák egyaránt használhat. Sifu minden héten személyesen oktatja a főváros haladó tanítványait. Tíz év alatt tíz magyar nyelvű, (bátran mondhatjuk:) tankönyvvel és számos magazinnal gazdagodott az egyesület, melyek a tanulók fejlődését segítik elő.>

A magyar Wing Tsun egyesület célja a jövőben is ugyanaz:

mindenkinek lehetőséget adjon egy eredeti, ősi kínai harcművészet gyakorlására;

fejlessze a tanulókat:

fizikailag: állóképesség, kitartás, tűrőképesség és mozgáskoordináció fejlesztése

szellemileg: a technikák anatómiai, fizikai és matematikai magyarázata, ok-okozati összefüggése; keleti kultúra és nyelv megismerése; lelki egyensúly visszaállítása; memória fejlesztése stb.

erkölcsileg: önfegyelemre, egymás iránti türelemre és segítésre, illetve tisztelet az idősebbek és tapasztaltabbak iránti nevelés

közössége révén otthont és "családot" adjon annak akinek szüksége van rá;

helyes utat mutasson a fiatalabb generációnak szabadidejük értelmes eltöltésére.